Dalok, melyeket még életedben egyszer hallanod kell

1990

Depeche Mode – Violator

1990 márciusában a Depeche Mode útjára indította új albumát, egy eredetileg csendesnek tervezett fellépéssel a Los Angeles-i Wherehouse lemezboltban. Ehelyett öt rajongót kellett kórházba vinni, amikor – a rendőrség szerint – 30 ezren jelentek meg. Nem csoda, hogy az együttes következő turnéja a World Voilation nevet kapta.

A kifinomult, de mélyen érző Violator megszabadul a Black Celebrationön és a Music For The Masseson lévő önkielégítő különcségektől. A nem feltüntetett instrumentális számok – Crucfied az Enjoy The Silence után és az Inerlude No. 3 a Blue Dress után – elegánsan ravasz darabok.

Az eredménynek gyönyörű hangzást adott Flood, és olyan egységesen szól a lemez, hogy kell néhány meghallgatás, amíg az ember észreveszi, hogy nem Gahan, hanem Gore énekli a Sweetest Perfectiont és a Blue Dresst. Szintén említést érdemel a billentyűs Alan Wilder kimagasló játéka. A Violator bemutat egy, a csúcson lévő együttest, és ma is könnyedén meggyőz bárkit.

„Van egy tízes listám a témáimról… kapcsolatok, uralkodás, bujaság, szerelem, jó, gonosz, vérfertőzés, bűn, vallás, halhatatlanság.” (Martin Gore, 1990)