A zene alapjai

Általános iskolában mindenki megtanulta, hogy a hangok, szólamok lejegyzésére a kottát használjuk. A kotta a latin "quota" szóból származik, melynek jelentése: jegy, jegyzet, jelzés. A 16. századtól kezdték alkalmazni. Kezdetben több szisztémája létezett a kottaírásnak, így az írott kotta képei is más-más alakot öltött. Az ötvonalas rendszer legtöbbször a francia tabulatúrákban volt megtalálható. Később került bevezetésre a kották többszólamban történő lejegyzése, ehhez két alapvető rendszert hoztak létre. A felső szólamba írták az énekszólamot, melynek jelölésére a violinkulcsot használták, míg az alsó szólam volt a kíséret, rendszerint F vagy C-kulcsban volt, ez a basszuskulcs.

A kotta egy egyesített rendszere a zeneművek rögzítésének, melyekre a következők maradéktalanul igazak:

> a szólamok ötvonalas rendszerben szerepelnek,
> azonos formájó hangjegyformák,
> szólamoknak megfellő kulcsok használata, jelölése,
> a módosító és feloldójelek közös megegyezés szerinti használata,
> hangjegy hosszúságok meghatározása, nyújtópontok bevezetése, használata a félhosszúságú hangok kezeléséhez,
> a mű alapritmusát jelző érték feltüntetése,
> kisebb, egymást követő hangjegyek gerendákkal történő összekapcsolása.

A kotta egyik fontos egysége az ütem. Az alaplüktetések ritmusértékétől és azok számától függően többféle ütemfajta lézetik. Ezt a zenemű elején álló törtszámmal jelöljük, pl.: 4/4, 6/8, 12/6. Az ütemek határát az ütemvonal jelzi.

A hangjegyek eltérő hosszúságúak, melyeket a kottában külön jelölnek. A leghosszabb hang az egész, ez egy 4/4-es ütemet elfoglal, ez a leghosszabb kottával leírható hang. A következő hangjegy hosszúsága épp a fele az egésznek, neve: fél. A fél után következő a negyed, majd ezeket rendszerint követi a nyolcad, tizenhatod, harmincketted. Nemcsak a hangjegyeknek, hanem a szünetjeleknek is van hosszúsága, ezek ekvivalensek a hangjegy-hosszúsággal.

A kották bal felső részében, rendszerint a kulcsjelek fölött egy idegen szó áll. Ez jelöli a teljes mű előadási módját. Az alábbi lista a leggyakoribb kifejezéseket foglalja magában:

~ agitatio: izgatottan
~ allegro: vidáman, gyorsan
~ andate: lépve, járva
~ con brio: hevesen, tüzesen
~ scherzo: tréfásan
~ largo: nagyon lassan
~ moderato: mérsékelten
~ lento: lassan
~ adagio: lassan
~ vivace: élénken
~ presto: gyorsan
~ parlando: elbeszélve.

Jelölések a kottában:
Hangerőre vonatkozó jelölések:

- pp nagyon halkan
- p halkan (piano)
- mp közepesen halkan (mezzopiano)
- mf közepesen hangosan (mezzoforte)
- f hangosan (forte)
- ff nagyon hangosan