Hangközök

A hangok egymástól való távolságát nevezzük hangköznek.
Ha egy időben több hang szólal meg egyszerre, nem mindegy, hogy megy hangok alkotják azt. Léteznek ugyanis harmónikus, konszonáns hangpárok, hangközök, melyek együttcsengése kellemes, míg más hangpárok nem harmónizálnak egymással, azaz disszonánsak. Ezek használata a zenei érzetben feszültségkeltő hatással bír, amire fülünk "feloldást" vár, melyet egy konszonáns hangzat teremt meg. Fontos, hogy a disszonanciát ne tévesszük össze a kakofóniával, ami a hangok kaotikus viszonyát jelenti. A hangközöket általában két nagy csoportra bontják: kis és nagy, valamint tiszta. Lássuk, hogy is működik mindez a gyakorlatban:

• Tiszta prím (t1): A legkisebb hangköz a sorban. A két hang távolsága nulla, tehát ugyanazon hangokat jelöli pl: C-C.
• Kis szekund (k2): Fél hangnyi távolság, pl: C-Desz,
• Nagy szekund (n2): Egész hangnyi távolság, pl: C-D.
• Kis terc (k3): Egy egész és egy fél hangnyi távolság, pl: C-Esz.
• Nagy terc (n3): Két egész hangnyi távolság, pl: C-E.
• Tiszta kvart (t4): Két egész és egy fél hangnyi távolság, pl:C-F.
• Tiszta kvint(t5): Három egész és egy fél hangnyi távolság, pl: C-G.
• Kis szext (k6):Négy egész hangnyi távolság, pl: C-Asz.
• Nagy szext (n6): Négy egész és egy fél hangnyi távolság, pl: C-A.
• Kis szeptim (k7): Öt egész hangnyi távolság, pl: C-B.
• Nagy szeptim (n7): Öt egész és egy fél hangnyi távolság, pl: C-H.

A fentieken kívül szólni kell még a hangközök másodlagos variációiról és ezek elnevezéseiről is. A hangközök lehetnek bővített vagy szűkített formában is. Ha visszatekintünk, láthatjuk, hogy a C-F egy tiszta kvartot jelöl. Azonban ha a második hangot egy fél hanggal megemeljük (C-F#) akkor bővített kvartot kapunk. Ha a C-G hangközt vizsgáljuk meg, akkor egy tiszta kvinttel van dolgunk. Ha a második hangot fél hanggal lentebb visszük (C-Gb), akkor az eredmény egy szűkített kvint. Fizikailag ugyanazokat a hangokat szólaltatjük meg, az elnevezési eltérés azért szükséges, mert így egyértelmű, hogy a hangot melyikből módosítottuk. Ebből is kitűnik, hogy ha fölfelé módosítjuk a második hangot, akkor bővített, ellenkező esetben szűkített jellegű lesz a kérdéses hangköz. Tehát, ha egy tiszta vagy nagy hangköz második hangját fél hanggal megemeljük, akkor bővített hangközt, és ha a tiszta vagy kis hangköz második hangját fél hanggal lentebb visszük, akkor szűkített hangközt kapunk.