Hullámformák

Mielőtt neki kezdünk a digitális hangkeltőknek a Reasonben, szólnunk kell néhány szót az általuk használt hullámformákról. Szám szerint 4+1 darabról. Hogy mi ez a diszkrimináció a hullámoknál hamarosan kiderül.

Nézzük a periodikus hullámokat.

Szinusz hullám: Mindenki ismeri matematika óráról, hogy hogyan is néz ki ez a hullámforma. Ezen a feltevésen felbuzdulva csak annyit mondanék róla, hogy:

• Fél pí alatt felfut a pozitív maximumára
• Fél pí alatt lecseng a 0-ra
• Fél pí alatt lefut a negatív maximumára
• Fél pí alatt visszatér a 0-ra

Négyszög jel: Azonnali átmenetei vannak.

• 0 s alatt eléri a maximumát,
• majd t időtartamig azon a szinten marad
• 0 s alatt eléri a minimumát
• végül t időtartamig azon a szinten marad

A zenében a négyszögjeleket akként írják le , hogy üresnek hangzanak, és ezért alapként használják őket a fúvós hangszerek szintetizálásánál. Továbbá a torzítás effektus a gitáron nyírja a hullám külső régióit, miközben egyre hasonlít a hullám a négyszögjelre ahogy egyre több torzítást alkalmaznak.

Háromszög jel:

• A hullám t idő alatt felfut a maximumra
• ugyanezen t idő alatt 0-ra lefut
• t idő alatt eléri a negatív maximumát
• majd t idő alatt visszafut o-ra

Fűrészfog jel: A hullám egyenletesen emelkedik, majd hirtelen leesik. Hangja érdes és tiszta, spektruma tartalmazza az alaprezgésszám mindkét egyenletes és furcsa felhangját.

Nem periodikus hullámforma:

Zaj: Véletlen rendszerű hullám, alakját függvénnyel nem vagy csak igen bonyolultan lehet leírni.

S így már minden világos, hogy mért osztottam 4+1-re a hullámokat.
Legközelebb a Subtractor nevű monofonikus hangszerrel ismerkedünk meg.