Ha megnézzük a kottát, rögtön az elején láthatunk ún. módosító jelet, mely lehet a kereszt vagy a "b". A kettő egyszerre nem szerepelhet, tehát vagy az egyikkel, vagy a másikkal találkozhatunk. Ha a dal elején vagy a kereszt vagy a "b" szerepel, akkor az az egész dallamra érvényes, ha csak közbevetve találkozhatunk velük, akkor hatásuk csak az ütemvonalig terjed.
A kereszt a mögötte álló hangot fél hanggal emeli meg, tehát egy F hangból Fisz(F#) lesz. A "b" ellenkezője lesz, azaz egy G hangot félhanggal lentebb viszi, Gesz (Gb) lesz. Érzehető, hogy a keresztnél "-isz", a "b"-nél "-esz" szótagra végződik a módosított hang neve. Erre azért van szükség, hogy mindig tudjuk, mi volt az eredeti hang neve, melyiket módosította a jel. A példát figyelembe véve a Fisz és a Gesz fizikailag ugyanazt a hangot jelöli, ám kottaíráskor másképp jelöljük őket.
Lézetik egy harmadik jel, melyet feloldó jelnek nevezünk. Ez érvényteleníti a keresztet vagy a "b"-t. Hatása csak az ütemvonalig terjed.
A módosító jelek száma egytől hétig terjed, azonban ezek sorrendje szigorú mintát követ.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése