Boldog Új Évet Kívánok!
Remélem az idei év úgy fog sikerülni mindenkinek, ahogy szeretné.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: én. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: én. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. január 2.
2010. december 18.
A csőrös csóka esete a csinos csőrös csókalánnyal
Két csóka ül a recsegős fa ágán
Csőrös csóka arcán kaján mosolyt lát
A csinos csőrös csókalány.
Csőrös csóka csücsöríti csőrös csóka ajkát
Melyet odanyom lazán a csinos csőrös csókalány
Púderral borított csőrös csóka orcájára.
Csőrös csóka csavarja csőrös csőrét,
A csókalány arcán nagy meglepődés
Melyet csőrös csóka úrfi csücsörítős csőrével okozott.
Csókolózás után jött a csőrkoptatás.
Csőrös csóka csőrével a csinos csőrös csókalány
Szájába adott egy hatalmas csöves kukoricát.
Ez aztán a csőrkoptatás és csattogás!
Csinos csókalány, aki csőrös
Csőrével darálja begyébe a csövet
S a csőrös csóka megmozgat minden követ,
Hogy csőrével előbb elkopogtassa a csövet.
Ám a csinos csőrös csókalány
A csőrével hamarabb elkopogtatta a nagy fa ágán a ti-ti-tát,
Mikor még a csókafiú a kukoricán a szemet kopogtatta.
Csinos csőrös csókalány már nem csücsörített
A csőrös csóka csőrére.
Elrepült, s rá se nézett leendő férjére
Aki még mindig ebédel, s rágja,
Kinek csőre szaga inkább emlékeztet
A csőrmester zárkacsövének csőszagára.
2010. december 14.
Mikrofon mindörökké ?!
Egyszer volt, hogy nem volt, volt egyszer egy mikrofon... Akár kezdődhetne így is e kis történet, de mégsem. A mi nap jutott eszembe cigizék közben odakinn a farkasordító hidegben, hogy milyen sok közöm volt a mikrofonhoz. Akik ismernek azok tudják, hogy általános és középiskolában is ráadióztam. De vannak amit sokan nem tudnak.
Az egész történet a mikrofonnal még 12 éves koromban kezdődött. Nyári szünetben az utcabeliekkel nagyon unatkoztunk és kitaláltuk, hogy rendezzünk vetélkedőket kinn az aszfalton. Sok készülődés után megszerveztük a versenyeket még a környékbeli utcákból is jöttek hasonló korú gyerekek a játékra. Emlékszem 100 forint volt a nevezési díj és azzal a címszóval illetük ezt az összeget, hogy a verseny végén mindenki visszakapja. Ez így is volt, persze nem a százast adtuk vissza, hanem vettünk belőle nyereményeket. Napsütéses nyári napon kipakoltam a zenés cuccot, előtte építettem egy kezdetleges keverőt, hogy a mikrofon és a zene egyszerre tudjon szólni, mint a majálison a nagyoknál, Komáromi Laci bácsiéknál. Én voltam a műsorvezető, zengett az egész utca tőlünk, és még a másik, szomszédos utcákban is lehetett hallani "gyönyörűen felkonferált" mondataimat, így a szülők is élvezhették a verseny minden pillanatát és tudták, hogy jó kezekben vannak a gyerekek.
Erre a történetre majd másfél év elteltével jött az a felkérés, hogy legyek benne az iskolarádióban, ugyanis akkor már nagy "dj-ként" ismertek sokan a sulibéli osztálybulikról mint diákok, mint tanárok. Így én lettem a Diákstúdió első zenei szerkesztője. Mivel nyolcadik osztályos voltam, így csak fél évig tudtam betölteni ezt a titulust. Még ma is meg van az a Coca-Colás üveg amit névreszólóan kaptam a búcsúztatásomkor, meg az ellenőrző is meg van amiben igazgatói dícséretet kaptam iskolánk akkor igazgatójától aki most városunk polgármestere.
Nem álltunk itt meg. Jött a középiskola. Első kérdésem mi volt az osztályfőnökhöz? Valaki? Hát persze az, hogy: "Van-e iskolarádió itt?" Volt. Első éves koromban kezdett beindulni, kaptunk saját stúdiót lennt az XT és az AT termek mellett, az akkor még kopottas ajtajú garázs egyik szobájában. Mivel a technikus kolléga nagyon nagyon lassan húzta ki a kéteres, hagyományos árnyékolt vezetéket így csak akkor indult el az adás mikor már második évfolyamos voltam. Azt hiszem decemberben indultunk be a téli szünet előtti héten voltak a próba adások. Első évben nagyon kezdeti jelleggel voltunk, szünetekben inkább zene szólt és néha böffentettünk valamit a mikrofonba, mintsem, hogy komoly műsoraink lettek volna. Következő évtől én lettem a stúdióvezető s hirdettünk felvételt, mivel nagyon kevesen voltunk. Jöttek is szép számmal. Minden napra jutott egy ember, volt aki párban, volt aki egyedül vitte az adást, színvonalas műsoraink voltak. Ebben az évben a Diákrádiósok Vajda Péter emlékversenyére is eljutottunk Szarvasra, mely 2004. június 3-5. között került megrendezésre. Ötödik helyezést értünk el, de boldogok voltunk mert bejutottunk egy olyan versenyre ahol sok szép ötletet lehet összegyűjteni. Mire végzős lettem már rutinná vált az interjú készítés. Készítettem interjút a Desperadoval (2003), a Groove House-zal (2004) és MC Hawerrel meg Teknővel (2005) a farsangokon, illetve iskolánk névadójának, Móricz Zsigmond unokájával. Sajnos a vége nagyon csúnyára sikeredett. Az egyik kolléganővel hatalmi harcokat vívtunk, ugyanis nagy szerette volna ő azt a pozíciót amiben én voltam 2 évig. Azt hitte, hogy Ő majd jobb lesz nálam és megmutatja majd nekem. Így egyszer egy reggelen előtört belőle a féltékenység és lehordott minden szarnak, hogy nem őt akarom utódomnak, ezt abból az alaptalan feltételezésből gondolta ki, hogy az egyik újonc kislánynak elmondtam, hogy hogy szoktuk a Móricz-napot csinálni. Ezt ő félreértette. Az állítása és a vágyai nem jöttek be, nem működött már úgy a rádió, mint az "én koromban", szinte semmi adás nem volt.
Az egyetemen is rádióztam, és nagyon komoly lépés volt a berendezett stúdió, keverőszoba, bemondószoba hangszigetelten a mi, középiskolás stúdiónkhoz képest ahol néha még fűtés is alig volt. A mai napig emlékezni fogok arra a műsorra amit ketten csináltunk Alice-szel. A műsor címe: SZTRÁJK! volt, a név onnan jött, hogy akkoriban sok volt a vasutas sztrájk és egyszer csak így beugrott. Az utolsó adáson sajnos nem lehettem ott, az influenza legyőzött.
Ennyi a pályafutásom eddig a mikrofonnal, nem tudom mit hoz a jövő, de szívesen emlékszem vissza ezekre az időkre. Most jut eszembe, hogy az egyik Móricz-nap teljes hanganyaga (majd 6 óra hosszú, többségében Gönczi Károly tanárúr hangjával tarkított) itt lapul a fiókomban. Középiskolai pályafutásom legszebb pontjának ezen nap technikai levezénylését és rögzítését tartom.
Update 2010.12.18: Most jutott eszembe, hogy egyik évben még fiatal koromban szerepeltem a Party rádióban, mint születésnapos, élő műsorban köszöntöttek fel.
Az egész történet a mikrofonnal még 12 éves koromban kezdődött. Nyári szünetben az utcabeliekkel nagyon unatkoztunk és kitaláltuk, hogy rendezzünk vetélkedőket kinn az aszfalton. Sok készülődés után megszerveztük a versenyeket még a környékbeli utcákból is jöttek hasonló korú gyerekek a játékra. Emlékszem 100 forint volt a nevezési díj és azzal a címszóval illetük ezt az összeget, hogy a verseny végén mindenki visszakapja. Ez így is volt, persze nem a százast adtuk vissza, hanem vettünk belőle nyereményeket. Napsütéses nyári napon kipakoltam a zenés cuccot, előtte építettem egy kezdetleges keverőt, hogy a mikrofon és a zene egyszerre tudjon szólni, mint a majálison a nagyoknál, Komáromi Laci bácsiéknál. Én voltam a műsorvezető, zengett az egész utca tőlünk, és még a másik, szomszédos utcákban is lehetett hallani "gyönyörűen felkonferált" mondataimat, így a szülők is élvezhették a verseny minden pillanatát és tudták, hogy jó kezekben vannak a gyerekek.
Erre a történetre majd másfél év elteltével jött az a felkérés, hogy legyek benne az iskolarádióban, ugyanis akkor már nagy "dj-ként" ismertek sokan a sulibéli osztálybulikról mint diákok, mint tanárok. Így én lettem a Diákstúdió első zenei szerkesztője. Mivel nyolcadik osztályos voltam, így csak fél évig tudtam betölteni ezt a titulust. Még ma is meg van az a Coca-Colás üveg amit névreszólóan kaptam a búcsúztatásomkor, meg az ellenőrző is meg van amiben igazgatói dícséretet kaptam iskolánk akkor igazgatójától aki most városunk polgármestere.
Nem álltunk itt meg. Jött a középiskola. Első kérdésem mi volt az osztályfőnökhöz? Valaki? Hát persze az, hogy: "Van-e iskolarádió itt?" Volt. Első éves koromban kezdett beindulni, kaptunk saját stúdiót lennt az XT és az AT termek mellett, az akkor még kopottas ajtajú garázs egyik szobájában. Mivel a technikus kolléga nagyon nagyon lassan húzta ki a kéteres, hagyományos árnyékolt vezetéket így csak akkor indult el az adás mikor már második évfolyamos voltam. Azt hiszem decemberben indultunk be a téli szünet előtti héten voltak a próba adások. Első évben nagyon kezdeti jelleggel voltunk, szünetekben inkább zene szólt és néha böffentettünk valamit a mikrofonba, mintsem, hogy komoly műsoraink lettek volna. Következő évtől én lettem a stúdióvezető s hirdettünk felvételt, mivel nagyon kevesen voltunk. Jöttek is szép számmal. Minden napra jutott egy ember, volt aki párban, volt aki egyedül vitte az adást, színvonalas műsoraink voltak. Ebben az évben a Diákrádiósok Vajda Péter emlékversenyére is eljutottunk Szarvasra, mely 2004. június 3-5. között került megrendezésre. Ötödik helyezést értünk el, de boldogok voltunk mert bejutottunk egy olyan versenyre ahol sok szép ötletet lehet összegyűjteni. Mire végzős lettem már rutinná vált az interjú készítés. Készítettem interjút a Desperadoval (2003), a Groove House-zal (2004) és MC Hawerrel meg Teknővel (2005) a farsangokon, illetve iskolánk névadójának, Móricz Zsigmond unokájával. Sajnos a vége nagyon csúnyára sikeredett. Az egyik kolléganővel hatalmi harcokat vívtunk, ugyanis nagy szerette volna ő azt a pozíciót amiben én voltam 2 évig. Azt hitte, hogy Ő majd jobb lesz nálam és megmutatja majd nekem. Így egyszer egy reggelen előtört belőle a féltékenység és lehordott minden szarnak, hogy nem őt akarom utódomnak, ezt abból az alaptalan feltételezésből gondolta ki, hogy az egyik újonc kislánynak elmondtam, hogy hogy szoktuk a Móricz-napot csinálni. Ezt ő félreértette. Az állítása és a vágyai nem jöttek be, nem működött már úgy a rádió, mint az "én koromban", szinte semmi adás nem volt.
Az egyetemen is rádióztam, és nagyon komoly lépés volt a berendezett stúdió, keverőszoba, bemondószoba hangszigetelten a mi, középiskolás stúdiónkhoz képest ahol néha még fűtés is alig volt. A mai napig emlékezni fogok arra a műsorra amit ketten csináltunk Alice-szel. A műsor címe: SZTRÁJK! volt, a név onnan jött, hogy akkoriban sok volt a vasutas sztrájk és egyszer csak így beugrott. Az utolsó adáson sajnos nem lehettem ott, az influenza legyőzött.
Ennyi a pályafutásom eddig a mikrofonnal, nem tudom mit hoz a jövő, de szívesen emlékszem vissza ezekre az időkre. Most jut eszembe, hogy az egyik Móricz-nap teljes hanganyaga (majd 6 óra hosszú, többségében Gönczi Károly tanárúr hangjával tarkított) itt lapul a fiókomban. Középiskolai pályafutásom legszebb pontjának ezen nap technikai levezénylését és rögzítését tartom.
Update 2010.12.18: Most jutott eszembe, hogy egyik évben még fiatal koromban szerepeltem a Party rádióban, mint születésnapos, élő műsorban köszöntöttek fel.
2010. november 9.
Megtört a hallgatás
Egy év, hét hónap és huszonkét nap után megpróbálkozok a lehetetlennel. Újra blogolok. Nem tudom, hogy mi fog ebből kisülni, de újra érzek arra inspirációt, hogy írkáljak ide mindenfélét.
A mi folyik itt rész kicsit át fog formálódni, már a blogdesign megváltozott, hamarosan összeszedem magam és lökök egy hatalmas bejegyzést.
A mi folyik itt rész kicsit át fog formálódni, már a blogdesign megváltozott, hamarosan összeszedem magam és lökök egy hatalmas bejegyzést.
2009. február 27.
Csomag
Ma megjött a várva várt kis kedvencem. Délután fél 3-kor telefonáltak hogy most ért be Kunhegyesre. Édesanyám vette át.
Nagy fekete zacskóban és nagy fekete dobozban volt a hófehér 3 oktávos Miditech i2 Controll nevezetű midibillentyűm. Életem vágya igaz nem ez a típus volt, olyan nem volt sajnos raktáron, de ez is majdnem ugyanolyan, csak az 4 oktávos lett volna, ez meg csak három.
Na most már beindulhat a gyakorlás a távoli jövőbeni koncertre.
Nagy fekete zacskóban és nagy fekete dobozban volt a hófehér 3 oktávos Miditech i2 Controll nevezetű midibillentyűm. Életem vágya igaz nem ez a típus volt, olyan nem volt sajnos raktáron, de ez is majdnem ugyanolyan, csak az 4 oktávos lett volna, ez meg csak három.
Na most már beindulhat a gyakorlás a távoli jövőbeni koncertre.
2009. február 17.
Hohohóó
Szeretem a telet. De azért február közepén ilyen időt... Hát hagy kívánni valót maga után. Jobban örültem volna a hónap, ha közben nem olvadt volna. Biciklivel közlekedni ebben az időjárásban kész öröm volt. Akármerre fordultam a "cajgával" mindenfelől a szemembe fújta a szél a havat.
Majdnem elütöttem egy biciklist is hazafelé jövet. S persze a kátyúk az utakon. Belehajtottam egybe és a cipőm teli lett hólével. Mondjuk azon már sokszor elgondolkodtam, hogy egy "Hólé" nevű terméket valaki a piacra dobna akkor annak milyen íze lenne, milyen alkotóelemekből állna.
A mai kérdésünk legyen az, hogy: "Te miből készítenéd a Hólé nevű italt (legyen az bármilyen, akár szeszes, akár üdítőital)?"
Majdnem elütöttem egy biciklist is hazafelé jövet. S persze a kátyúk az utakon. Belehajtottam egybe és a cipőm teli lett hólével. Mondjuk azon már sokszor elgondolkodtam, hogy egy "Hólé" nevű terméket valaki a piacra dobna akkor annak milyen íze lenne, milyen alkotóelemekből állna.
A mai kérdésünk legyen az, hogy: "Te miből készítenéd a Hólé nevű italt (legyen az bármilyen, akár szeszes, akár üdítőital)?"
2009. február 12.
Verseny
Hihetetlen nagy versenyfutásban vagyok... a náthával. Egyenlőre én állok nyerésre, de kezd felzárkózni. Így ma nagyon nem írok semmit, megyek és kúrálom magam a teával. Meg lusta is vagyok feltölteni a zenét így holnapra halasztom a mára szánt postot.
2009. február 10.
Interjú
A mai napi programunkat megszakítjuk.
Endoril kolléga blogján (http://blog.endoril.com) megjelent a velem készített interjú. Ha onnan érkeztél akkor böngéssz tovább a blogomon vagy a honlapon, de ha először ide jöttél és még nem olvastad az interjút akkor kattints a fenti linkre és olvasd el, aztán majd böngészhetsz tovább. ;)
Köszönöm!
Endoril kolléga blogján (http://blog.endoril.com) megjelent a velem készített interjú. Ha onnan érkeztél akkor böngéssz tovább a blogomon vagy a honlapon, de ha először ide jöttél és még nem olvastad az interjút akkor kattints a fenti linkre és olvasd el, aztán majd böngészhetsz tovább. ;)
Köszönöm!
2009. február 6.
Hogyan aludjunk el 1 perc alatt?
Erre a kérdésre egy elég rövid mondat a válasz. Dolgozzuk magunkat halálra.
Akár itt be is fejezhetném a postot, de még nem teszem ezt meg. Egyébként nem tudom mért ezt a címet választottam a bejegyzésnek de ez van oszt ezt köll szeretni.
Tegnap Endoril kolléga meginterjúvolt, izgalmas volt, várom, hogy kitegye a blogjára, aztán újra végigolvasom és elszörnyülködöm, hogy miket mondtam. Tegnap megint elfelejtettem postot írni, igaz mentségemre szolgáljon, hogy a Reason projekthez írtam a cikkeket, majd a hétvégén meg szépen belinkelem őket rendesen és lesz egy nagycsomó rezsótutoriál.
Ma meg olyan kurvameleg volt, hogy egész nap szakadt rólam a víz, meg fájt a fejem ettől a hülye melegfronttól. Nem tudom mire jó ez, hogy ilyen idő van februárba, de nem lesz ennek jó vége. Teljesen lemeríti az energiámat ez az állandó változás. Még zenélni se tudok, mert mindent elfelejtek mire hazaérek.
Hű, más nem jut eszembe, majd holnap is írok valamiről. Volna miről csak meg kéne fogalmazni :D
Akár itt be is fejezhetném a postot, de még nem teszem ezt meg. Egyébként nem tudom mért ezt a címet választottam a bejegyzésnek de ez van oszt ezt köll szeretni.
Tegnap Endoril kolléga meginterjúvolt, izgalmas volt, várom, hogy kitegye a blogjára, aztán újra végigolvasom és elszörnyülködöm, hogy miket mondtam. Tegnap megint elfelejtettem postot írni, igaz mentségemre szolgáljon, hogy a Reason projekthez írtam a cikkeket, majd a hétvégén meg szépen belinkelem őket rendesen és lesz egy nagycsomó rezsótutoriál.
Ma meg olyan kurvameleg volt, hogy egész nap szakadt rólam a víz, meg fájt a fejem ettől a hülye melegfronttól. Nem tudom mire jó ez, hogy ilyen idő van februárba, de nem lesz ennek jó vége. Teljesen lemeríti az energiámat ez az állandó változás. Még zenélni se tudok, mert mindent elfelejtek mire hazaérek.
Hű, más nem jut eszembe, majd holnap is írok valamiről. Volna miről csak meg kéne fogalmazni :D
2009. február 3.
jelszó vagy JELSZÓ, mert nem mindegy
A hétvégén annyira sikeresen változtattam meg a jelszavam, hogy utána nem bírtam belépni az e-mail fiókomba. Rögtön megpróbáltam visszaszerezni a jelszavam, de nem sikerült. Hosszas próbálkozás után Thozoo-tól kértem segítséget, kínált is néhány alternatívát, de azzal sem jutottam eredményre.
A sok sikertelen próbálkozás után feladtam és megfogadtam a Gmail tanácsát, és vártam 24 órát. Majd újabb sikertelen jelszóvisszaállító próbálkozások után, el kezdtem sakkozni a jelszóval. Vajon mit üthettem el. Kb. a 10. próbálkozás után megfejtettem a jelszavam. Mert nem mindegy, hogy a jelszót így: "jelszó" vagy így: "JelszÓ" vagy így: "JELSZÓ" írjuk.
Na hát ha nekem nem sikerült megfejtenem a jelszavam, akkor reméljük, hogy a kéretlen látogatók sem fogják.
A sok sikertelen próbálkozás után feladtam és megfogadtam a Gmail tanácsát, és vártam 24 órát. Majd újabb sikertelen jelszóvisszaállító próbálkozások után, el kezdtem sakkozni a jelszóval. Vajon mit üthettem el. Kb. a 10. próbálkozás után megfejtettem a jelszavam. Mert nem mindegy, hogy a jelszót így: "jelszó" vagy így: "JelszÓ" vagy így: "JELSZÓ" írjuk.
Na hát ha nekem nem sikerült megfejtenem a jelszavam, akkor reméljük, hogy a kéretlen látogatók sem fogják.
2009. január 28.
Beteg
Valami nyavalya kezdi felütni nálam a fejét. Kezdődő orrfolyás, köhögés, napok óta tartó hát- és gyomorfájás. Az aktivitásom a minimumra csökkent.
Nem tudom, hogy mi lehet ez, de jó lenne ha abbahagyná. Semmi kedvem nincs betegnek lenni. Ma is egész nap feküdtem, a pihenőnapomat jobb dolgokkal is tölthettem volna, de semmihez nem volt se energiám se kedvem.
Még arra is lusta voltam, hogy az újabb dalt feltegyem a honlapra a Re:mixes-ről. Majd holnap, vagy utána vagy...
Most ismét irány vissza feküdni.
Nem tudom, hogy mi lehet ez, de jó lenne ha abbahagyná. Semmi kedvem nincs betegnek lenni. Ma is egész nap feküdtem, a pihenőnapomat jobb dolgokkal is tölthettem volna, de semmihez nem volt se energiám se kedvem.
Még arra is lusta voltam, hogy az újabb dalt feltegyem a honlapra a Re:mixes-ről. Majd holnap, vagy utána vagy...
Most ismét irány vissza feküdni.
2009. január 26.
Klubdélutánok
A minap olvastam Thozoo blogjában egy cikket arról, hogy hogyan is énekelték anno a külföldi slágereket. Miközben olvastam eszembe jutott, hogy általános iskolában (mikó vót má a') mi is csináltunk hasonlót. Igaz mi szándékosan és egy-egy klubdélutánra gyűjtöttük össze azon aktuális és örökzöld slágerek átírt gyűjteményét.
Volt magyarnóta:
Hull a Pista a fáról
(Hull a szilva a fáról dallamára)
Hull a Pista a fáró'
Most gyüttem a tanyáró'
Ej haj cucaruca, kukorica derce.
Kiskalapom fekete
Karimája jóú ferde
Hajaj kicsi Luca, kukorica derce.
....
Modern táczene:
Disznó a házba'
(Kozmix a házban)
Disznó a házban
Dönget, ha lázvan.
....
Örökzöld sláger:
Jön a sz..., jön a f...s
(Your my heart, your my soul)
Jön a sz..r, jön a f...s,
A Mari, Juci bekano-olt,
Jön a sz..., jön a f..s,
Ez a áláláj, hej de franko-óó.
...
És még sorolhatnám a hülyébbnél hülyébb szövegű "slágereket" - melyeket hatalmas röhögés és vastaps követett - ha meg volna az a füzet, amiben szépen és gondosan gyögybetűvel leírtuk ezeket...
Volt magyarnóta:
Hull a Pista a fáról
(Hull a szilva a fáról dallamára)
Hull a Pista a fáró'
Most gyüttem a tanyáró'
Ej haj cucaruca, kukorica derce.
Kiskalapom fekete
Karimája jóú ferde
Hajaj kicsi Luca, kukorica derce.
....
Modern táczene:
Disznó a házba'
(Kozmix a házban)
Disznó a házban
Dönget, ha lázvan.
....
Örökzöld sláger:
Jön a sz..., jön a f...s
(Your my heart, your my soul)
Jön a sz..r, jön a f...s,
A Mari, Juci bekano-olt,
Jön a sz..., jön a f..s,
Ez a áláláj, hej de franko-óó.
...
És még sorolhatnám a hülyébbnél hülyébb szövegű "slágereket" - melyeket hatalmas röhögés és vastaps követett - ha meg volna az a füzet, amiben szépen és gondosan gyögybetűvel leírtuk ezeket...
2008. december 29.
HMM újra
Újraindult az egyik amatőr zeneszerkesztő holnap a HMM (Home Made Music) immáron sokadjára. Remélem ez már nem zár be a tárhely szolgáltatók miatt, és újra felépül az a nagyszerű közösség mit ami volt.
Nagyon régen csöppentem bele ebbe a közösségbe és szerintem sok barátra, rajongóra tettem szert aki mindig örülnek és persze véleményezik a zenémet. Ez a lényege az egész oldalnak. Mások véleménye, segítsége segítségével továbbfejlődni, jobbá válni, tanácsokat adni és kapni.
Nah akkor hajrá kollégák!
Nagyon régen csöppentem bele ebbe a közösségbe és szerintem sok barátra, rajongóra tettem szert aki mindig örülnek és persze véleményezik a zenémet. Ez a lényege az egész oldalnak. Mások véleménye, segítsége segítségével továbbfejlődni, jobbá válni, tanácsokat adni és kapni.
Nah akkor hajrá kollégák!
2008. december 23.
Képeslap
A napokban elkészült a céges képeslap is, amit a heti számlákkal együtt küldünk ki a vevőknek. Persze hogy ebben is az én kezem volt. Íme a mű.
2008. december 22.
Mi történt 2008-ban
Na, hosszú hallgatás után újra itt vagyok. Tartottam egy kis alkotói szünetet, ugyanis annyi meló volt és van is odabenn, hogy ki se látszunk belőle. De nézzük csak mi történt 2008-ban.
Már január első napján megtörtént az, hogy józanul és nem másnaposan ébredtem fel szilveszter után. Ez jeles esemény:D. Zenei téren februárban kaptam egy felkérést egy amatőr filmes barátomtól, hogy komponáljam meg az épp készülő Generációk (Generations) című kisfilmje zenéit. Egy sajnálatos baleset, vagy tragédia folytán fél oldalára lebénul ezért nem készíti el a kisfilmjét. (Mára hála a kezeléseknek és akaraterejének ép és egészséges. Remélem befejezi a Generációkat.) Ez az album is bekerült a sufniba, de majd ha elkészült egyszer a film akkor publiklásra kerül.
Közben vizsgaidőszak vége, második félév kezdete... Hétvégenként zötykölődés a buszon Győr és Pest között. Itt született meg a Lost In Space. Az albumot teljes egészében a buszon írtam, jövet-menet. Május végén került ki a honlapra és azóta töretlen sikert arat. Ezért ő lett az év albuma, de erről majd egy másik postban.
Épphogy eltelt a május vége lett a tanévnek is. Csaptunk a Bridge-ben egy hatalmas stúdiós bulit, persze megtartottuk a szokásos stúdiós bográcsozást-grillezést, berugtunk mint állat, aztán másnap másnaposan hatalmas cókmókkal kiköltözés a koliból.
Elkezdődött a nyári semmittevés. Közben komponálgatom Magnetic Earth-öt, meg kisebb remixeket csinálgatok és mellette munkát keresek. Meg kell említeni, hogy nyáron újrakezdtem a blogírást is, mint látjátok.
Augusztus 12-től hivatalosan is a Szolnoki Sütőipari ZRt. Kunhegyesi Sütőüzemében dolgozom.
Szeptemberben nem mentem vissza Győrbe nappalira, átnyergeltünk levelezőre. Közben szépen lassan beletanultam a munkámba, ami azért nem annyira nehéz, hiszen csak a megrendeléseket kell rögzíteni, műszaktermelést készíteni, számlázni... bla-bla-bla.
És persze megtudtam, hogy milyen süti miből készül. Ősszel aztán megjelent a The Song Of The Rain maxi, és valós időben készülő válogatás-album is kezd lassacskán napvilágot látni.
Most pedig jön a karácsony aztán szilveszter és újra kezdődik minden előlről, csak épp nem 2008-at, hanem 2009-et írunk majd.
Már január első napján megtörtént az, hogy józanul és nem másnaposan ébredtem fel szilveszter után. Ez jeles esemény:D. Zenei téren februárban kaptam egy felkérést egy amatőr filmes barátomtól, hogy komponáljam meg az épp készülő Generációk (Generations) című kisfilmje zenéit. Egy sajnálatos baleset, vagy tragédia folytán fél oldalára lebénul ezért nem készíti el a kisfilmjét. (Mára hála a kezeléseknek és akaraterejének ép és egészséges. Remélem befejezi a Generációkat.) Ez az album is bekerült a sufniba, de majd ha elkészült egyszer a film akkor publiklásra kerül.
Közben vizsgaidőszak vége, második félév kezdete... Hétvégenként zötykölődés a buszon Győr és Pest között. Itt született meg a Lost In Space. Az albumot teljes egészében a buszon írtam, jövet-menet. Május végén került ki a honlapra és azóta töretlen sikert arat. Ezért ő lett az év albuma, de erről majd egy másik postban.
Épphogy eltelt a május vége lett a tanévnek is. Csaptunk a Bridge-ben egy hatalmas stúdiós bulit, persze megtartottuk a szokásos stúdiós bográcsozást-grillezést, berugtunk mint állat, aztán másnap másnaposan hatalmas cókmókkal kiköltözés a koliból.
Elkezdődött a nyári semmittevés. Közben komponálgatom Magnetic Earth-öt, meg kisebb remixeket csinálgatok és mellette munkát keresek. Meg kell említeni, hogy nyáron újrakezdtem a blogírást is, mint látjátok.
Augusztus 12-től hivatalosan is a Szolnoki Sütőipari ZRt. Kunhegyesi Sütőüzemében dolgozom.
Szeptemberben nem mentem vissza Győrbe nappalira, átnyergeltünk levelezőre. Közben szépen lassan beletanultam a munkámba, ami azért nem annyira nehéz, hiszen csak a megrendeléseket kell rögzíteni, műszaktermelést készíteni, számlázni... bla-bla-bla.
És persze megtudtam, hogy milyen süti miből készül. Ősszel aztán megjelent a The Song Of The Rain maxi, és valós időben készülő válogatás-album is kezd lassacskán napvilágot látni.
Most pedig jön a karácsony aztán szilveszter és újra kezdődik minden előlről, csak épp nem 2008-at, hanem 2009-et írunk majd.
2008. december 6.
Csomagok
Mivel ma van Mikulás napja azért gondolom én, hogy mindenki kapott mikuláscsomagot. Ki ilyet, ki olyat. Volt akinek ajándék volt benne, volt akinek virgács és volt akinek büntetőcédula, mert nem fizetett a parkolásért.
Nos én kaptam 3 csomagot, már mind a 3 odavan. Bezabáltam az összes csokit, cukrot meg mindent. Jól esett.
Különösebben nagyon nem tudok mit mondani, pihenőnapos voltam, programoztam ezerrel, meg komponáltam is. Majd az eredményt hétfőn vagy kedden meghalljátok.
Nos én kaptam 3 csomagot, már mind a 3 odavan. Bezabáltam az összes csokit, cukrot meg mindent. Jól esett.
Különösebben nagyon nem tudok mit mondani, pihenőnapos voltam, programoztam ezerrel, meg komponáltam is. Majd az eredményt hétfőn vagy kedden meghalljátok.
2008. november 22.
Péntek-Szombat
Nagyon nem vagyok toppon a dátumok tekintetében a héten. Ez látszott is, mert a csütörtöki bejegyzést péntekre tettem és csütörtökön nem is volt post. Ejnye-bejnye:D
Rám férne egy kiadós alvás szerintem, meg a semmittevés az nagyon jól esne. Na majd hétfőn jelentkezem egy újabb régi műsor témájával.
Rám férne egy kiadós alvás szerintem, meg a semmittevés az nagyon jól esne. Na majd hétfőn jelentkezem egy újabb régi műsor témájával.
2008. november 14.
125
Sose szerettem a kerek számokat, így nem a 100. bejegyzésnél írom ezt, hanem a 125.-nél.
125-ször kattintottam az irányítópultban az "Új bejegyzés" gombra, így ma megérdemlem, hogy lefeküdjek aludni és a náthámat próbáljam úgy koordában tartani, hogy holnap még be tudjak menni dolgozni.
Ma nagyon nem írok semmiről, tegnap se írtam, de akkor 13.-a volt. Na fekvés van Norbikának.:D
125-ször kattintottam az irányítópultban az "Új bejegyzés" gombra, így ma megérdemlem, hogy lefeküdjek aludni és a náthámat próbáljam úgy koordában tartani, hogy holnap még be tudjak menni dolgozni.
Ma nagyon nem írok semmiről, tegnap se írtam, de akkor 13.-a volt. Na fekvés van Norbikának.:D
2008. november 12.
Concor Down
Akár lehet, hogy a fenti fogalom lesz majd a legújabb szerzeményem címe. Persze mielőtt valaki azt vágná a fejemhez, hogy a Concord-ot nem tudom leírni rendesen, annak mondom, hogy a Concor az annak a gyógyszernek a neve amit a dokibácsi felírt. A Down-t meg szerintem nem kell magyarázni.
Egyébiránt 7 perc múlva kezdődik a Jarre koncert a Sportarénában, amin nem vagyok ott. :( De ismerősöm már ott feszeng a kapunál arra várva, hogy beléphessen. Annyit tudok, hogy a sportaréna körül le vannak zárva az utcák. Remélem holnap beszámol arról, hogy milyen volt a koncert.
Remélem a saját koncertemet (majd... nemsoká) nem fogom lekésni:D
Na megyek aludni, mert holnap már megint az a nap van, amikor én megyek 6 órára. Nem szeretem, de egyetlen egy előnye van, az, hogy 2kor végzem és irány haza programozni:D
Egyébiránt 7 perc múlva kezdődik a Jarre koncert a Sportarénában, amin nem vagyok ott. :( De ismerősöm már ott feszeng a kapunál arra várva, hogy beléphessen. Annyit tudok, hogy a sportaréna körül le vannak zárva az utcák. Remélem holnap beszámol arról, hogy milyen volt a koncert.
Remélem a saját koncertemet (majd... nemsoká) nem fogom lekésni:D
Na megyek aludni, mert holnap már megint az a nap van, amikor én megyek 6 órára. Nem szeretem, de egyetlen egy előnye van, az, hogy 2kor végzem és irány haza programozni:D
2008. november 11.
Zárójelentés
Jelentem: Makk egészséges vagyok. Legalábbis ezt mondta a doktornő Karcagon.
Csak azt tudnám, hogy ha tényleg egészséges vagyok akkor mért fáj még mindig?
Na mindegy, a lényeg, hogy még élek. A héten feltöltődöm és jövőhéten folytatom a blog menetrendjét úgy ahogy az ki van írva bal oldalra. De azért holnaptól megyek dolgozni is. Komolyan mondom már hiányzik:D
Csak azt tudnám, hogy ha tényleg egészséges vagyok akkor mért fáj még mindig?
Na mindegy, a lényeg, hogy még élek. A héten feltöltődöm és jövőhéten folytatom a blog menetrendjét úgy ahogy az ki van írva bal oldalra. De azért holnaptól megyek dolgozni is. Komolyan mondom már hiányzik:D
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)